Szakreferensi méltatás / Környezetetikai pdf

Összegezte:  Szász Éva - a Xántus János Középiskola környezetvédelmi programjainak szervezője, a

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tagja, nyugdíjas történelemtanár,  könyvtáros-tanár

Hosszú évtizedek óta, mint elkötelezett természetvédő és környezeti nevelő, pedagógus, örömmel támogatok minden olyan lelkes, új törekvést, amely nemcsak a természeti értékek (pl. a növények és állatok élőhelyei) megtartásának fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem amelyben cselekvően érvényesül a felelősségtudatos, környezetetikus magatartás- és gondolkodásmód. 

A „Mandula a Manó” című mesesorozat rendkívül jelentős és újszerű környezetpedagógiai, humánökológiai szemléletmódot képvisel: a lelkiismeret hangján szól a veszélybe került természetről, növényekről, állatokról, a teljes ökoszisztéma lényegiségéről. Az óvodás-kisiskolás gyermekek számára a legérthetőbb korosztályi alapokkal, játékosan, mesésen, vidám zenével, mozgással, de elsősorban érzelmekkel átszőtt művészi eszközökkel adja át tanítását, hogy a természet védelme, a Földbolygó életfeltételeinek megőrzése közös ügyünk, és ebben minél hamarabb nem csak elméletben, hanem aktív összefogással, cselekvő módokon szükséges egyénileg- és együttesen is fellépnünk.  
Úttörő, egyben nagyon nemes művészi, szellemi-lelki irány ennek a mesejátéknak a létrejötte úgy a szerző, miként a darabot bemutató színészek részéről. Egyszerű közvetlenséggel, az adott életkornak megfelelő nyitottsággal és befogadásra való késztetéssel találja meg az utat a kisgyermekek szívéhez, hiszen élni jó, és az életben
„JÓNAK lenni JÓ”.
Miközben felelősségtudatos etikai normákat (pl. bátorságot, határozott szembenézést a problémákkal, józan helyzetfelismerést és döntési-, változtatási képességet) közvetít feléjük valóban „nap – mint NAP”.
Korunk lényegi generációs szemléletváltásban van, hiszen az emberiség fennmaradásának feltétele, hogy ma minél többen, minél korábban felismerjék a globális környezet- és természetpusztítás okait, összefüggéseit (pl. az erdőirtásokat, a levegő szennyezettségét, a mértéktelen energiapazarlást, hulladéktermelést, állatkínzásokat stb.), és ezek megfékezésére együttes erővel léphessünk fel, különböző kidolgozott mentő- és védekező stratégiákkal.
A még tiszta, befogadó lelkületű és tudatú kicsik nevelésében a pedagógia egyik legfontosabb reform-feladata a környezetetikus magatartásmód „értő - óvó - védő” irányainak terjesztése. Emellett, a környezet-kulturális szellemiség tudatának érvényesítése, vagyis azon értékek átadása, amelyek megteremthetik a természet és az ember jövőbeli, újra egymásra találását. 
Az OKOS-ZÖLD Manómesék a művészet nyelvén már ezt az új reform-pedagógiai elvet képviselik, amelyeknek megtekintését szívből ajánlom minél több kisgyermek számára.
 

Publikációi:  
Szász Éva: „Xántus János írásai a humánetika és a természetvédelem megközelítéséből”  (L’ Harmattan Kiadó. Budapest, 2012)
Szász Éva: „Az ember és a természet összhangja” (Élet és Tudomány 2007. 08.10.)
Szász Éva: „Korai ökológus szemlélet Xántus János, a természetvédelem előfutára” (Élet és Tudomány 2013. 09. 6.)  (Xántus János néprajzkutató, akadémikus, szakíró, a budapesti állatkert alapítója. Munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Kiemelkedő szerepet játszott a Néprajzi- és az Iparművészeti, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum létrejöttében.)